2014 Írország-Wales

Egy kellemes áprilisi szombaton 9.20-kor indult a buszunk Budapestről. Több, mint hatvan gyerek és hat tanár volt a fedélzeten. Amikor kikanyarodtunk a Praktiker parkolójából, mindenki hevesen integetett a hozzátartozóiknak, bár ebből semmit nem láthattak a szülők a sötétített üveg miatt. Izgalom, öröm és felszabadultság töltötte be a busz légkörét. Utunk Ausztrián, Németországon, Belgiumon vezetett keresztül, majd Calais-nál (Franciaország) érketünk el a Csalagúthoz és másnap reggel már Angliában voltunk. Előbb Liverpool felé vettük az irányt, s közben egy kedves összeesküvéselméletet hallgattunk meg Paul McCartney-ről idegenvezetőnktől, Lajostól. Lehet, hogy Sir Paul már nem is él??? Beatles dalokkal betelve érkeztünk meg a szálláshoz 13 órakor. Mivel még nem vehettük át a szobákat, csak a csomagjanikat pakoltuk le és elindultunk felfedezni a várost. Megnéztük a Maritime Museumot, ahol a Titanic kiállítást csodálhattuk meg, majd a liverpooli dokkban sétáltunk egy nagyot. Késő délután elfoglaltuk az Ibis hotelt, majd kaptunk egy kis kimenőt estére.

Másnap reggel egy kiadós english breakfast után Walesbe, Conwyba mentünk, ahol a Nagy Levellin korában épült várban és a köré épült városkában néztünk szét. A kellemes időjárásnak köszönhetően elég volt egy pulcsi a sétához. Ezután a világ leghosszabb nevű városába, Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch-ba látogattunk el.

E városkától nem messze lévő kikötőből indult 14 órakor a 12 emeletes kompunk Dublinba, a hajót James Joyce műve után Ulyssesnek keresztelték. Írország fővárosa a Liffey folyó két partján fekszik, ahova bő három óra hajóút után érkeztünk meg, és elfoglaltuk a szállásunkat. A vacsora 3 perc sétányira volt minden nap.

Másnap, április 15-én reggel kilenckor indultunk felfedezni az ír fővárost. Gyönyörű időnk volt egész nap. Először az O’Connell streeten sétáltunk végig, amit más néven a Házasságtörők útjának is neveznek. Az utca végén áll Daniel O’Connell szobra, aki a XIX. század végén küzdött az ír függetlenségért. Utunk a Trinity Collage-ba vezetett, ahol a Book of Kells kiállítást néztük meg. Az itt kiállított könyvek nagy része több mint 1200 éves. Szépek voltak, de engem a könyvtár nyűgözött le igazán. Tágas volt, tele könyvritkaságokkal, melyek illata betöltötte a termet.

Ezt követően kaptunk fél óra szabadidőt, amit sokan a Saint Stephen’s Greenben töltöttek el. Innen indultunk a Nathional Museumba, ahol régészeti, történeti kiállítást láthattunk: 4000 éves arany ékszerek, edények, múmiák vártak a kiállítótermekben. Vacsora után este 10-ig volt szabadidőnk, újra megnéztük Dublin jelképét, a hárfa alakú hidat, mely Samuel Beckett nevét viseli, és sétáltunk a Temple barban.

Másnap Cashel sziklavára következett, ahol Szent Patrik a lóhere (shamrocks) segítségével magyarázta el az embereknek a Szentháromság titkát. Az időjárás továbbra is kedvezett nekünk, Lajos szavaival élve „magic” volt. KilkennyÍrország délkeleti részén helyezkedik el, a Nore-folyó partján. Itt egy Viktória királynő korabeli kastélyt tekintettünk meg, ahol anyanyelvű idegenvezetőink lelkesen mutatták be az egykori lakók életét. Hazafelé megálltunk egy dolmennél, amely a kelták ősi temetkezési helye volt. Itt készült az első közös fotó is csoportunkról.

Csütörtökön a Zöld-sziget legzöldebb megyéjében tettünk látogatást. Előbb az ország legszebb kastélyát, a Russborough House-t kerestük fel, majd a Wicklow hegyek közt fekvő Glendalough Apátság romjait láthattuk. Ilyen zöldet valóban csak itt lát az ember! A kanyargós hegyi utak mellett bárányok legelésztek, a hegyoldalakat bebortotta a seprűzanót sárga bokraival.

Másnap nagyon korán keltünk, mert reggeli után indultunk vissza az Ulyssesszel Walesbe. Mielőtt Londonba értünk volna, Chestert, Anglia egyik legszebb városát fedeztük fel. Bár valamennyien vártuk a londoni nyüzsgést, mégis szomorúak voltunk, hiszen az a nap volt az utolsó a kirándulásunk alatt. Szombat délelőtt a Westminster negyedet jártuk be, elsétáltunk a Saint James parkon keresztül a Buckingham Palace-hez, majd megnéztük az őrségváltást a Lovastestőrség laktanyája előtt. A Picadilly Circus hatalmas kivetítője tényleg olyan, mint a filmeken. A National Gallery-nél kaptunk egy feladatlapot, aminek segítségével felfedezhettük a leghíresebb festményeket: Giotto, Leonardo da Vinci, Monet képeit. Mivel a délutáni programunkig még sok időnk volt, szabadon járhattuk be az angol főváros nevezetességeit. Ki-ki ellátogathatott a China townba, a Sohoba és a Covent Gardenbe, sétálhatott az Oxford streeten. Élményekben gazdag utunkat egy temzei sétahajózással zártuk, a London Eye-tól indultunk egészen a Tower Bridge-ig.

Köszönjük Széllné Hajdú Indira tanárnőnek a kiváló szervezést! Reméljük, jövőre is lesz lehetőségünk ellátogatni a Brit-szigetekre.

Kővári Boglárka (11.a)