Kóruskirándulás

Június 12-én, a kóruskirándulás napján, ugyanakkor keltünk, mint amikor szoktunk. De úti célunk most nem az Árpád Gimnázium volt.

A Déli pályaudvarra mentünk, ahol Kocsis tanárnő már várt minket. Amikor Orosz tanárnő is megérkezett, és az egész csapat összegyűlt, felszálltunk a vonatra. Jó két órán át utaztunk, ami közben sikerült megreggeliznünk, és legalább száz képet készítettünk az útról.

A vonatozást követően végre megérkeztünk Balatonfüredre. Elsétáltunk egy közeli parkba, ahol letelepedtünk az árnyékba. Beéneklésként elpróbáltunk néhány dalt, majd kiálltunk a sétányon levő kisebb, lépcsőszerű emelvényre, hogy a járókelőknek előadjuk repertoárunkat. Nem tudom, hogy a szuvenír árusok mennyire örültek nekünk, mi minden esetre nem zavartattuk magunkat és teli torokból énekeltünk. Bár a nap nagyon tűzött, és eleinte járókelőből sem volt olyan sok arrafelé, de mikor többen lettek kissé, és akadtak, akik pénzt dobtak a kalapunkba, és mi megéljeneztük őket, megéreztük azt a bulis hangulatot, amit a régi kórusosok már jól ismernek.

Ezután már csak egy dolog volt hátra: strandolni! A tanárnőék megvették a jegyeket, és már rohantunk is a vízbe. Egy keveset úsztunk is, de inkább pancsoltunk és fröcsköltük egymást. Volt, akinek ez volt az idény első strandolása! Főképp a Balcsiban! A part menti kis éttermekben, büfékben, fagyizókban mindenki kellőképpen jóllakott… Nem éheztünk!

Kicsit késve indultunk vissza, (inkább kihagynám, hogy kik öltöztek sokáig…), de szerencsénk volt, mert a vonat késett, viszont így is csak futva értük el.

Az egyik állomáson, kihasználva az alkalmat, hogy a mozdonyt lecserélik, beszaladtunk az épületbe, hogy megtöltsük vizespalackjainkat. Nem tudtuk meddig áll a vonat, így ez is tartalmazott némi kockázatot, de elég jól hozzászoktunk már ehhez.

Az út hátralévő részében még énekeltünk is, a többi utas örömére – és a miénkre!

Nekem személy szerint nagyon tetszett ez a kirándulás, különösen, hogy tanórák helyett a Balatonban fürödhettünk.

Szerintem minden résztvevő kórusos nevében mondhatom: Köszönjük ezt az élményt!

Németh Anna 7.a