Óbudai Árpád Gimnázium Óbudai Árpád Gimnázium
A Petőfi Irodalmi Múzeum rendszeresen rendez kiállítást költők, írók hagyatékából, kínál múzeumpedagógiai foglalkozásokat, rendkívüli irodalomórákat általános és középiskolások számára. Ilyen a legnépszerűbb, már-már országos hírű állandó kiállításuk, mely Petőfi Sándor örökségét dolgozza fel, de a nagyközönség Weöres Sándor, Boncza Berta, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán kézirataival, személyes hagyatékával is találkozhatott már itt.
2017-ben a Múzeum két nagyszabású kiállítással készült a látogatóknak. Az egyik a száz éve született Annyi titkom maradt címmel Szabó Magda debreceni és pesti emlékeit idézi meg, míg az Önarckép álarcokban című kiállítás, a kétszáz éve született Arany Jánosnak állít emléket.
Következzék egy kis összefoglaló az Arany János-kiállításról:
Valamennyien ismerjük Őt, hiszen ki ne hallott volna Toldi Miklós kalandjairól, vagy ne tudná Ágnes asszony vagy V. László megőrülésének történetét. Ismert előttünk Petőfi és Arany legendás barátsága, levelezésük, egymás iránti rokonszenvünk. Tegyük fel a kérdést: mégis miben más ez a kiállítás? Miért érdemes ellátogatni a Károlyi kertbe és kipróbálni az interaktív lehetőségeket, meghallgatni Vecsei H. Miklós Arany-szavalatait, vagy kortárs írók, irodalomtörténészek – Margócsy István, Nádasdy Ádám – gondolatait? Azért, mert ezen az időutazáson a klasszikus Arany kevésbé ismert arcával is találkozhat a látogató.
„Írjon Ön nekem, ha nem fogja restellni; írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magos-e vagy alacsony […] minden érdekelni fog. Isten Önnel, Isten Önnel. Ab invisis – őszinte barátja, Petőfi Sándor.”
Ki gondolná, hogy a két költőóriás – Petőfi és Arany – születési és élet körülményei között olyan sok a hasonlóság? Pedig így van. Ezt mutatja be az első kiállítási tér, amelyben a piros és a zöld feliratokon a két költő felel egymásnak téren és időn át. Megtaláljuk itt Arany ezüstkanalát, amelyet egykor barátjának adott, személyes tárgyai között kalapját, kedvenc székét és írótollait; beleolvashatunk a Toldi, a Bolond Istók és a balladák kézirataiba, és mindemellett az egyes alkotói korszakokat Barabás Miklós arcképei kísérik.
A kiállítás interaktív részében részesei lehetünk Toldi Miklós hőstetteinek. Egy képes installáció segítségével és a súlyok emelgetésével a látogató megtapasztalhatja, milyen nehéz is valójában a petrencésrúd és malomkő, hogyan kell elbánni a farkasokkal, hogyan lehet lekaszabolni a gúnyos udvaroncokat és a cseh vitézt. Egy másik vetítőn a költői képekben gazdag Arany-versekhez emotikonokat kapcsolhatunk, s így hallgathatjuk vissza a választott költeményt egy, a számítógép által adott ütemre, rap-zenei formában. Ezek segítségével sokkal személyesebbé válik a találkozás az irodalommal, hiszen mindenki megtalálhatja a magának szóló érdekességeket. Az utolsó kiállító térben pedig egy vetítővásznon kihalófélben levő magyar szavakat olvashattunk, aztán saját asszociációs készségünkre hagyatkozva fejthettük meg a jelentésüket. A tereh (teher) és az apol (csókol) a legegyszerűbbek voltak ezek közül.
A kiállítás szervezői ötletességét dicséri, hogy a gazdag szövegvilág mellett a vizualitásra is nagy hangsúlyt fektettek. Az installációk, a kivetített szövegek, a festmények és a hirtelen előbukkanó szobrok mind komplex élményt adnak a látogatóknak. Arra is törekedtek, hogy a kiállító terek a 19. század jellegzetes miliőjét is visszaadják nekünk a nyilvánosság, a városi közélet korabeli emlékeinek megidézésével, így például hírlapok, folyóiratok, karikatúrák kiállításával. Ezáltal a befogadó egyszerre olvassa újra és éli át Arany János műveinek korabeli mediális közegét, a kiállítás tehát egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János életművét bemutató kiállítása 2018. november 30-ig tekinthető meg a Károlyi palotában. Az Árpád Gimnázium 11. évfolyamos magyar fakultációs csoportja novemberben tett látogatást itt Fülöp Katalin tanárnő vezetésével.
A kiállításról szóló összefoglalót Kővári Boglárka, egykori árpádos diákunk írta. A cikk teljes terjedelemben az Ambroozia internetes irodalmi folyóiratban található.
http://www.ambroozia.hu/index.php/2016-07-03-11-58-22/kovari-boglarka-a-pim-arany-janos-kiallitasarol
