Sinkovits Imre Vers- és Prózamondó Verseny

Ebben az évben 20. alkalommal rendeztük meg hagyományos szavalóversenyünket, amely Sinkovits Imre nevét viseli és az Ő emléke előtt tiszteleg. A színművész úr szeretettel kötődött a gimnáziumához, öregdiákként, ha tehette, szívesen visszajárt ide. Sinkovits Imre most lenne 90 éves. Ebből az alkalomból koszorúzást tartottunk a gimnázium lépcsőházában a művész márványtáblájánál. Molnárné Vámos Katalin tanárnő megemlékezésében elevenítette fel Sinkovits Imre életének fontosabb állomásait, a színi pályát, a történelmi korokban betöltött szerepét. Míg a koszorút Mlynarik Lilla és Mészáros Ádám, az Árpád új diákjai elhelyezték, addig Boda Dorka hamarosan érettségiző diáklány egy gyönyörű népdalt énekelt.  A könyvtárban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jóvoltából Fülöp Katalin tanárnő szervezésében egy fotókiállítással is tisztelegtünk az egykori árpádos diák előtt, aki e szavakkal fogalmazta meg ars poeticáját:

“… az én életem a színház. S a hitvallásom; hiszek a színházban, a művészetben, az érzelemben és az emberi értelemben. Én az érzelmekre ható színházat vélem igazán modernnek. Csakhogy, minden dolgok dialektikája, hogy az érzelem felkeltésének az útjai értelmi cselekvések kockáival kövezettek. Én magam is először néző, vagyis olvasó módjára fürdöm meg a szerepeimben. Hagyom magamra hatni az író gondolatait. Azt akarom megtudni, hogy szeretem, vagy gyűlölöm az író által megálmodottat. Félreértés ne essék, nem a szerepemet, hanem az alakot, amelyet az író írt.
(…)
Abban hiszek, hogy a színház segít az embereknek jobbá, szebbé tenni az életüket. Én azért lettem színész, mert úgy éreztem, a hogyanról van mondanivalóm.”

A koszorúzást és a kiállítás megtekintését követően hallgathattuk meg diákjaink szavalatát. A zsűri elnöke Balázs Ágnes színművésznő, író volt, mellette Tamásné Hantos Gabriella igazgatóhelyettes asszony és a magyartanárok vettek részt az értékelésben. A szoros mezőnyben előbb a magyarsághoz, a hazához fűződő versek hangzottak el, így többek között József Attila, Petőfi, Reményik Sándor, Jankovich Ferenc és Radnóti költeményei.  A második fordulóba tíz versenyző került be. Ők a szabadon választott kategóriában József Attila egy-egy megrázó alkotását, Reményik Sándor önreflektív líráit, Arany János, Fehér Klára, Gyóni Géza és Ady egy-egy darabját hozták. Felemelően izgalmas, olykor megrázó volt hallgatni az értő szavalatokat, s látni az átszellemült, kipirult arcokat. Balázs Ágnes értékelő összefoglalójában kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy az előadó megtanulja valóban átadni a költő gondolatait. Olyankor Ő is ad magából: a szívéből, lelkéből ad a közönségnek.

A zsűri döntése alapján a kerületi szavalóversenyen Zólyomi András (7.b) és Kirchhof Lilla (8.c) képviselik majd gimnáziumunkat.

S ezek után lássuk a végeredményt!

1. helyezett – Pusztai Anna 12.a
2. helyezett – Kirchhof Gréta 12.c
3. helyezett – Mlynarik Lilla 9.d
4. helyezett – Romhányi Levente 10.d
5. helyezett – Erdélyi Flóra 10.c
6. helyezett – Zólyomi András 7.b
7. helyezett – Fleiner Mihály 11.b
8. helyezett – Szebeni Réka 11.b
9. helyezett – Szabó Rebeka 12.a
10. helyezett – Kirchhof Lilla 8.c

Végezetül álljon itt egy személyes megjegyzés. Számomra az egyik legszebb, legmeghittebb pillanat az volt, mikor a két végzős diáklány, Anna és Gréti a verseny szünetében egymásnak gratulálva megölelték egymást. Ők még nem ismerték az eredményt, ám egymás megkapó tudását igen. Tekintetükből a tisztelet, az alázat és a szeretet áradt a másik iránt és egyben a költészet felé. (FK)

A fotókat Csongrádi Kristóf (10.d) média szakkörös diákunk készítette.