Sokunk számára elképzelhetetlennek tűnik testi fogyatékkal hétköznapi életet élni, ugyanis legtöbbünk nem nyer betekintést a fogyatékkal élő kisebbségi társadalmába. Az idei tanévben iskolánknak lehetősége nyílt arra, hogy csatlakozzon a „Lélekmozgató” szlogennel meghirdetett programsorozathoz.
A rendezvényre idén második alkalommal került sor, ugyanis február 22-e a Parasport Napjává vált. A programsorozat keretén belül azon a héten már ismerkedtünk a különböző paralimpiai sportágakkal. A testnevelés tanórák keretében ülőröplabdáztunk, a bocciat, a vakfutást és az akadálypályák közötti közlekedést is kipróbálhattuk a segítőkkel. Február 22-én a „Törekvés” sportegyesület kerekesszékes kosárlabdázói nem csak bemutatót tartottak, hanem a gimnázium diákjait is aktívan bevonták a játékba.
A pénteki főrendezvényen személyes betekintést nyerhettünk két paralimpikon mindennapi életébe. Kérdéseket tehettünk fel nekik. Noha különböző testi fogyatékkal élnek, a céljuk közös volt. Versenysportolóvá válni, ezáltal megvalósítani önmagukat, valamint az álmaikat. Az országos programban a kiemelt intézmények közé került a gimnáziumunk, ezért Krajnyák Zsuzsannát és Csuri Ferencet láthattuk vendégül.
Csuri Ferenc kétszeres paralimpikon, EB- és VB-résztvevő úszó, aki egy baleset következtében veszítette el a jobb karját. Őszintén beszélt helyzetéről, és értékes sport múltjáról.
Krajnyák Zsuzsanna kerekesszékes vívó, világ-, és Európa-bajnok, ötszörös paralimpikon. Ezek hallatán nem is gondolnánk, hogy fejlődési rendellenességgel született. Előadását elgondolkodtatónak találtuk. Feltette a kérdést, a mi mindennapi problémáink mennyire elhanyagolhatók azokéhoz képest, akik számára a mindennapi teendők is nehézségeket jelentenek. Egy videón keresztül kerülhettünk közelebb egy győztes paralimpiai asszó segítségével az ő sportágához. Azt gondoljuk, hogy a fegyelem, az akaraterő és a kitartás mindenki számára példaértékű lehet. Felhívta a figyelmünket, hogy a paralimpikonok közel 90 %-a egy balesetnek köszönhetően kerül hátrányos helyzetbe. Felelősséggel tartozunk egymás iránt, így olyan apróságnak tűnő, mégis elengedhetetlen szabályokat is be kell tartanunk, pl. hogy nem ülünk ittasan volán mögé, vagy ittas vezető mellé, de egy korty alkohol után sem!
Végezetül egy humorosnak tűnő, mégis mély tartalommal bíró videót láthattunk testi fogyatékossággal élő embertársainkról. A kisfilm a riói paralimpiára készült.
Ismét elmondhatjuk a kulcsmondatot (amire a címben már utaltunk), ami videó alatti zenében számtalanszor elhangzott : „Yes, I can” ők is teljes életet élnek és amit el szeretnének érni, azt meg is valósítják, hiszen képesek rá.
A nap végén vitéz Halassy Olivér egykori kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóról készült filmet nézhettük meg, szintén a kitartásról, az akaraterőről szólt. Itt is elmondható: „Yes, I can”.
A programsorozatot érdekesnek, információban gazdagnak, néhol megrendítőnek tartottuk. Bár nem utolsósorban elengedhetetlennek tartjuk a korosztályunk számára.
Örülünk, hogy iskolánk is csatlakozott a kezdeményezéshez. Jövőre várjuk a folytatást ;-).
Fetter Katalin és Sipos Gabriella, az Óbudai Árpád Gimnázium 10. d osztályos tanulói
A képeket Sári Virág 10. c osztályos tanuló készítette.