A 12. évfolyam faktosai ebben az évben is ellátogattak a legnagyobb magyar költők nyughelyéhez, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertbe. A Fülöp Katalin tanárnő által szervezett programhoz csatlakozott dr. Gizelláné Neubauer Babett tanárnő és két magyar szakos egyetemi hallgató is.
Az irodalmi sétán sok érdekes adoma mellett több történelmi eseményre is kitért a csoport vezetője, Csapó Csaba. Az első állomás a felújított Apponyi-hintó megtekintése volt, mely a Horthy-korszakban készült, s csupán négy alkalommal használták, először Apponyi Albert 1933-as temetésén. Mikszáth Kálmán fekete obeliszkje után a II. világháborús hősök emléke mellett elhaladva következett a magyar jakobinusok és Eötvös Loránd sírja. A főútról lekanyarodva a diákok megnézték a Petőfi-család emlékét, ahova Szendrey Júlia is el van temetve. Csapó Csaba mesélt az imázsát tudatosan építő Petőfiről, aki népszerűsége érdekében még arra is képes volt, hogy Júlia naplójának részleteit megjelentesse. Csajághy Laura csupán 18 éves volt, mikor férjhez ment a nemzet nagy költőjéhez. Legjobb barátnője, Vachott Sándorné így győzködte: „Ó, Lórikám, áldani fog, ki érezni képes, ha Vörösmartyt boldogítani fogod, még ha saját boldogságod áldozod is fel.” Vörösmarty halála után a szegénységben élő család Deáktól kapott segítséget. Ő taníttatta az árvákat, Ilona Széll Kálmán miniszterelnök felesége lett, míg Béla igazságügyi államtitkárként dolgozott. A séta Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni sírjához vezetett, majd a csoport a Nobel-díjas Kertész Imre síremlékénél állt meg, melyet felesége, Magda asszony elképzelései alapján készítették el az író születésének 90. évfordulójára. A nyugatos szerzők közül a faktosok ellátogattak Karinthy Frigyes, Kosztolányi, Babits és Móricz sírjához is. Természetesen szó esett Bőhm Arankáról, Harmos Ilonáról, Török Sophie-ról és Szabó Lőrincről, valamint a tragikus sorsú szikár asszonyról, Holics Jankáról is. A séta végén a diákok a művész parcellán áthaladva érték el az épp 100 éve elhunyt Ady Endre sírját.