Nagy izgalommal és kis kétkedéssel készültem az útra, hogyan fogom mélyen szunnyadó angol nyelvi kompetenciámat alkalmazni, fejleszteni ezen a tanfolyamon. Egy nappal előbb érkeztem, hogy kitapasztalhassam az útvonalat, amit két héten keresztül meg kell majd tennem. Nem volt egyszerű, mert Vallettában még a Google Maps is eltévedt olykor. De az első nap elveszettség érzése után megnyugodtam, mikor végigjártam a félórás, szintemelkedésekben, lépcsőkben bővelkedő, de nagyon szép és a komppal együtt látványos utat. Csupán a futásra kellett azon túl ügyelni, mert ha lekéstem a kompot, csak fél óra múlva jött a következő…
Az iskola nagyon barátságos volt. A tudásszintünknek megfelelő csoportba osztottak ügyelve arra, hogy azonos nemzet tagjai külön csoportba kerüljenek. A mi csoportunkba lengyel, francia, japán, kínai, német és kolumbiai fiatalok és középkorú felnőttek jöttek nyelvet tanulni.
Nagyon érdekes volt megfigyelni, mely népcsoportnak mi okozott nehézséget az angol nyelvben, ki hogyan ejti a számára idegen szavakat. Változatos módszerekkel találkoztunk, és a helyzet megkövetelte, hogy kommunikáljunk. Ez a kényszerítő erő nagyon hatásosnak bizonyult.
Számtalan életre szóló élménnyel gazdagodtam. Ilyen volt Mdina, a régi főváros, Rabatban a Szent Pál barlang és a hozzá kapcsolódó katakomba. A hajókirándulás a Comino sziget partjainál fekvő Blue Lagoon-hoz, ahol a fehér homok felett tiszta átlátszó a víz, szemközt sziklák, köztük hasadék, amelyen átúszva a nyílt tenger tárul elénk. A 2020-as évektől működő gyorsjáratú komppal, a Fast Ferry-vel megközelíthető a Gozo-sziget, közepén a Gigantija Temple prehistorikus korú óriási köveivel, amit 1980-ban az UNESCO a Világörökség részévé választott. Itt van Gozo-n a hatalmas neoromán Ta’Pinu Szűz Mária Bazilika, amihez csodás gyógyulások kötődnek. Olyan zarándokhellyé vált, mint Lourdes vagy Medugorje; több pápa is ellátogatott ide. Gozo fővárosában, a (gozo-i) Rabatban található a Citadella, egy hatalmas erőd, valamint a kedvelt, ritkaságnak számító, ezért mindig zsúfolt homokos tengerparti rész: a Ramla Bay. És Marsaxlokk, a kis halászfalu, ahol nappal árusok sorakoznak a parton, míg este ugyanez a hely hangulatos éttermi terasz-kavalkáddá alakul. Ha itt fogadunk egy motorcsónakot, eleinte kissé zavarosnak tűnik, mi, honnan és mikor indul és hoz vissza, de rövidesen látjuk, hogy ez egy jól szervezett, több csónakból álló kis flotta… Az egyik csónak átlavírozott velünk a száz meg száz vízen himbálózó kisebb-nagyobb vízi jármű közt, majd ki a tengerre, ott száguldottunk fél órán keresztül, majd egy sziklánál szálltunk ki, amire kimászva holdbéli tájon találtuk magunkat. Ott rögtön egy öblös részen is beugorhatunk a tengerbe, ha már nagyon csábít a víz, de ha zerge technikával tovább vergődünk a bokatörő sziklás parton, egy perc alatt elérhetjük a St. Peter’s Pool-nak nevezett, magas, éles sziklákkal körben szegett öbölrészt, ahol mindig népes a fürdőző csapat élvezi a jókora hullámokat. Végül egy csónak percre pontosan, a kért időre ott volt értünk…
És Valletta, a gyönyörű főváros, aminek történelmi hangulatával leggyorsabban úgy ismerkedhetünk meg, ha megnézzük a Jurassic Word legújabb epizódját. Én alaposan megismertem, hiszen az Easy School épülete ott található, apartmanunk viszont, ahonnan minden reggel elindultam, a szomszédos félszigeten, Sliemában található.
Nagy élmény volt ez a két hét, sok új ismerettel és ismeretséggel gazdagabban tértem haza.
Remélem, lesz még lehetőségem egy másik alkalommal átélni újra!