Interneten keresünk utána, hallgatunk, nézünk meg számunkra fontos információkat. Emellett cyber tért kapcsolattartásra is használjuk. Különböző képeket teszünk fel magunkról, pár adatot osztunk meg és huss, indulhat is a chatelgetés különböző ismerőseink ismerőseivel.
Féltékenység, düh, szomorúság. Mi minden van egy tizenéves lány fejében, ha egyszer csak megjelenik egy új osztálytárs, elcsavarja az összes fiú fejét, majd ezek után senki sem a barátja? ,,Van az a barátom, aki tök kedves meg rendes és tudod ő mutatta nekem azokat a jó képeket. Bejelölhet ismerősként?” – Kell ennél több? Nem mindenkinek. Írogatunk, nevetgélünk, a világháló észrevétlenül bekebelez minket és már a külvilág nem érdekes számunkra. Emellett valaki, egy másik laptop fölé görnyedve tovább szövi kis hazugságait, bábként irányít minket kedve szerint, láthatatlan hatalma bekerít. Vagy már nem ő irányít, csak sodródik az árral, mint mi? De miért teszi, miért velem, miért ilyen kegyetlen? ÉS KI Ő?
Erre keresi a választ Tasnádi István darabja a Kolibri Színházban.
Fekete Luca (8.a)