Iskolatörténet

1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium dr. Morvay Győző igazgató vezetésével. Ebben az időben Óbuda, noha büszke kulturális múltjára, mégis kevés kulturális intézménnyel rendelkező település. „Modernségét” néhány gyár, vasútállomás hirdette csupán. Óbuda polgárai maguk kezdeményezték egy gimnázium felállítását. Ennek köszönhető, hogy 1902-ben megindulhatott az oktatás a Tímár utcai polgári és elemi iskolában, egy tanteremben. Az első évfolyam tanulóinak adatait elemezve kitűnt: ez az iskola nem a gazdagok gimnáziuma lesz. Iskolánk két éven át az V. kerületi (Állami) Főgimnázium fiókintézménye volt. Az intézmény igazgatójának, Wágner Alajosnak nagy szerepe volt abban, hogy a nehéz körülmények ellenére igazi gimnázium formálódjon itt. Megbízott igazgatóként dr. Morvay Győző is sokat tett ezért.

1904-ben az iskolát III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven önálló intézménnyé emelték.

A III. ker. Főgimnázium I. osztálya a Tímár utcai iskola udvarán az 1904-1905-ös tanévben. A kép bal szélén áll dr. Morvay Győző igazgató. (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

1905 augusztus elsején megkezdődött a költözködés a Zsigmond u. 114-es szám alatti egykori bérházba, amelynek lakásait tantermekké alakították át. A tanári kar hatalmas erőfeszítést tett, hogy az egyre növekvő létszám ellenére biztosítsa az igényes oktatást. Könyvtárak, szertárak és kitűnő tanárok biztosították az iskola tudományos hátterét.

A Zsigmond utcai épület egy korabeli képeslapon

A háború és az utána következő események az iskola életében is súlyos válságot jelentettek. 1921-ben a gimnázium felvette Árpád vezér nevét, így Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium néven működött tovább. A klasszikus görög-latinos műveltség helyett a modern természettudományok oktatására került a hangsúly. Ebben az évben szerveződött az első cserkészcsapat is az iskolában. De a rohamosan fejlődő iskola számára az épület már nem volt megfelelő. A 30-as években egyenesen életveszélyessé vált. Ettől kezdve állandóan napirenden volt egy új, modern épület szükségessége.

Sokáig nem történt semmi, végül 1937-ben pályázatot írtak ki az új épületre. ”Ez az iskola, úgy külső megjelenési formájában, mind belső berendezésében a legtökéletesebb építészeti alkotások egyike legyen” – fogalmazódott meg a pályázati kiírásban. Hidasi Lajos és Papp Imre építészek pályázata lett az első. Az új épület 1940-ben készült el a Nagyszombat utcában az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal.

Az iskola jelenlegi épülete megépítésének korában

Nem sokáig tartott ez az idilli állapot, mert a háborúban komoly belövéseket kapott az épület. 1946-ban újra megindult a tanítás, hogy milyen formában, azt pontosan jelzik az iskola nevében történő változások (ráadásul 1950-51-es tanévben az épület egy részébe betelepítették, társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot). Az 1946-47-es évkönyvön ezt olvashatjuk: Budapesti III. ker. Állami Árpád Gimnázium. 1947-től a Dolgozók Esti Gimnáziumának is otthont adott iskolánk, így nevünk megint változott: Budapesti III. ker. Állami Árpád Gimnázium, Általános Iskola és Dolgozók Gimnáziuma. 1957-ben újra „csak” Árpád Gimnázium lettünk: Budapesti III. ker. Állami Árpád Gimnázium. 1959-ben önállósult, és Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumként működött tovább, az Árpád osztályainak száma pedig a korábbi tizenötről tizenkettőre csökkent. Ugyanebben az évben lakatos szakiskolai osztály indult az Árpádban, heti tíz óra gyakorlati munkával. Elérkezett az ideje az újabb névváltozásnak: Budapesti III. ker. Állami Árpád Általános Gimnázium és Géplakatosipari Szakiskola.)

Nem kell különösen részletezni, milyen zűrzavaros időszak volt ez a gimnázium életében. A technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, de az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált.

Mindenek ellenére a 60-as évek végén egy korszakváltás történt, amely a 70-es években bontakozott ki. Tiszavölgyi István lett az igazgató, és vezetésével jelentős változások történtek. Kémia, biológia, fizika előadó termeket alakítottak ki a tanárok, 4 nyelvi terem jött létre, történelemkabinet, magyar terem, könyvtár segítette a humán tárgyak oktatását. Megújult a tornaterem is, mosdókkal, öltözőkkel, edzőteremmel bővült a testnevelési egység. Az iskola életében döntő változást jelentett a tagozatok kialakítása, és a hatosztályos képzés bevezetése.1970-től nyelvtagozatok, 1983-től speciális matematika tagozat működik az iskolában. 2005-től német nemzetiségi képzés is folyik. A sport, a kórus, szakkörök, versenyek, iskolai színjátszás színesíti az iskolai életet.

A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó épület. Tarlós István polgármester közreműködésének is köszönhetően 2005-ben kiköltözött a főiskola, és mi örömmel vettük birtokba az épületet. Megkezdődhettek a felújítási munkálatok, a ”visszaépítések”. Tágas, új könyvtárunk tudásközpontként működik, megújult a testnevelési blokk és még sok más változás is történt. Jelenleg a régi tornaterem visszaállítása van folyamatban.

Iskolánk (2014-ben) 112 éves, az új épület ebben a tanévben „ünnepli” 75-ik születésnapját. Ebből az alkalomból az öregdiák-találkozóra egy nagyszabású iskolatörténeti kiállítást tervezünk, ahol még több mindent meg lehet tudni az iskola történetéről.

A gimnázium alapításának 100. évfordulójára (2002-ben) Lévay Zsolt, a gimnázium tanára feldolgozta a gimnázium történetét, amit könyv formában is megjelentettünk 100 év – 100 kép címmel. A következő listákat a könyv melléklete alapján készítettük.

Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902-től

dr. Morvay Győző 1902–1926
dr. Vasadi Balogh György (megbízott igazgató) 1926. ápr.–1927. febr.
Rácz Jenő (megbízott igazgató) 1927. febr.–1927. szept.
Gáldy Béla 1927–1942
dr. Bíró Lajos Pál (megbízott igazgató) 1941–1942
Kékesy János 1942–1947
Udvarhelyi Ágoston 1947–1950
dr. Vörös István 1950–1952
Éber Imre (árpádos öregdiák) 1952–1956
Fülöp Zoltán 1956–1971
Tiszavölgyi István 1971–1986
dr. Száva Gézáné 1986–1996
Gyimesi Róbert 1996–2006 és 2009–2020
Karádi Magdolna 2006–2009
Kis Róbert 2020-tól

100 év – 50 név: az iskola országosan (el)ismert tanárai

Az Árpád Gimnázium első száz évének tanári karai nem szűkölködtek a hírességekben. A sok-sok remek tanáregyéniség többsége “csak” házi legendává vált, “csak” a tanári pályán, az oktató-nevelő munkában alkotott nagyot. Az ő névsoruk túlontúl hosszú, összeállítása túlságosan is szubjektív feladat lenne, így erre nem is vállalkozhatunk.

Mások az iskola falain kívül (is) letették névjegyüket. Voltak akik már aktív árpádos tanárként, tudományos szakterületükön belül, esetleg országosan is (el)ismert személyiséggé váltak. Bár a többség életútja későbbi szakaszában szerzett nevet magának, és néhányan alig 1-2 évet töltöttek el iskolánknál, mégis úgy érezzük, fontos megörökíteni nevüket. Egy tucat akadémikus, Kossuth-díjas tudósok, egyetemi tanárok…

Bölcsészettudományi szaktekintélyek:

Ágner Lajos dr. orientalista, nyelvész, irodalomtörténész, műfordító
Berkes Emil filozófus, kutató szakíró
Litván György Akadémiai és Deák Ferenc-díjas történész
Lukinich Imre dr. történetíró, egyetemi tanár, az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, az MTA tagja
Marót Kátoly dr. Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja
Pais Dezső dr. Kossuth-díjas nyelvész, az MTA tagja
Schuster Alfréd Károly nyelvész, tankönyvíró
Szabolcsi Miklós dr. irodalomtörténész, az MTA tagja, egyetemi tanár
Szemere Samu dr. filozófus, író, az MTA tagja
Szidarovszky János dr. egyetemi tanár, az MTA tagja
Szövényi Lux Géza művészettörténész
Tóth Pál László dr. nyelvész
Várdai Béla dr. író, esztéta, a Szt István Akadémia tagja
Vészi János történész
Willer József dr. szakfordító, szótárszerkesztő

Festőművészek:

Barkász Lajos
Kássa Gábor
Mátrai Vilmos
Sárközy Elemér

Irodalmi munkásságával nevet szerzett:

Alszeghy Zsolt dr. irodalomtörténész, az MTA tagja
Ackermann Kálmán dr. író, lapszerkesztő
Ajtai Kálmán dr. író
Berend Mihály dr. író, tankönyvíró
Bíró Lajos Pál dr. szótárszerkesztő, színháztörténeti szakíró, lapszerkesztő
Eörsi István író, dramaturg
Goldziher Károly dr. író, műegyetemi tanár
Hartmann (Keményfy) János irodalomtörténész, kritikus, az MTA tagja
Kéky Lajos dr. irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja
Latkóczi Mihály dr. író
Máté Lajos dr. író
Morvay Győző dr. irodalomtörténeti szakíró
Palágyi Menyhért dr. író, főigazgató
Riesz Frigyes dr. író, egyetemi tanár, az MTA tagja
Sajó Sándor költő, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja
Szentkuthy (Pfisterer) Miklós dr. Kossuth-díjas író, műfordító
Vajthó László dr. irodalomtörténész
Vasadi Balogh György dr. író, nemzetgyűlési képviselő
Vértessy Dezső dr. író
Vidor Pál dr. szakíró, lapszerkesztő

Sportszakemberek:

Bátori Béla dr. atlétikai szövetségi kapitány
Ignácz (Iglói) Mihály atlétikai szövetségi kapitány
Kmetykó János a magyar tornaügy átszervezője, szakíró, főiskolai tanár

Természettudományos munkásságáról ismert:

Fejes Tóth László dr. Kossuth-díjas matematikus, az MTA tagja, az MTA Matematikai Kutató Intézetének igazgatója
Frank Ferenc meteorológus, szakíró
Jelitai József dr. matematikatörténeti kutató, szakíró
Vanyek Béla dr. kémiai tudományos kutató, szakkönyvíró

Zeneművészek:

Cser Gusztáv zeneszerző, karmester
Hajdu Mihály zeneszerző
Kimnach Ödön zeneszerző
Kunszeri Gyula dr. zeneszerző, szövegíró, író

100 év – 100 név: az iskola országosan (el)ismert öregdiákjai

Az Árpád Gimnázium fennállásának első száz évében sok ezer diák koptatta az Alma Mater padjait. Sok ezer kisdiák lépett be kapuján és sok ezer becsületes, művelt embert bocsátott útjára. Mindannyiunkat összeköti a láthatatlan, de erős és erőt adó kötelék – az árpádos szelem.

Az árpádos Öregdiákok közül sokakat az a megtiszteltetés ért, hogy nevüket szélesebb körben is megismerhették. Híres emberek? Egy részük biztosan. Mások “csak” akadémikusok lettek… Közismert személyiségek? Olyanok is vannak köztük, és még többen akiket “csak” tudományos szakterületükön belül ismernek, mondjuk mint Kossuth-díjasokat… Vannak akiknek arcát a mindenható televízió tette percek alatt ismertté. Egyesek a színpadon, mások a színfalak mögött alkottak maradandót. Regények, versek, műfordítások, forgatókönyvek, újságcikkek – írások sokasága őrzi az árpádos szerzők szellemét. Vannak, akik épületeikben, szobraikban, festményeikben, zenei alkotásaikban élnek tovább, másokat olimpiai, világbajnoki címük emelt a magasba.

Ők mind tudják, mekkora szerepe volt pályájuk alakulásában a jó öreg Árpádnak. Sokan közülük ki is fejezték hálájukat, többen e könyv lapjain is. Most rajtunk a sor.

Megbecsülésünk, tiszteletünk, elismerésünk kifejezéseként összegyűjtöttük az “első száz év százas listáját”:

Építészek

Borvendég Béla Ybl-díjas
Hollay György Ybl-díjas
Peschka Alfréd Ybl-díjas
Pintér Béla kétszeres Ybl-díjas

Írók

Gelléri Andor Endre
Kardos István
Kis Pintér Imre kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő
Kőháti Zsolt filmtörténész, kritikus, műfordító
Lengyel (Merényi) Péter Kossuth-díjas író, műfordító, tanár
Módos Péter író, szerkesztő
Sárospataky István író, pszihiáter
Tellér Gyula szociológus, műfordító

Képzőművészek

Márkus Károly szobrász
Mészáros Mihály Munkácsy-, Dante- és bécsi Ludwig-díjas szobrász
Segesdi György Munkácsy-díjas szobrász, Érdemes és Kiváló Művész
Szabados Árpád Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész
Szervátius István szobrász
Vígh Tamás Munkácsy-, Kossuth-díjas szobrász, Érdemes és Kiváló Műv.

Politikusok

Garamvölgyi Károly oktatási miniszer-helyettes
Manninger Jenő a KHVM politikai államtitkára
Siklós Csaba közlekedési miniszter
Tarlós István a III. kerület polgármestere, majd Budapest főpolgármestere
Várkonyi Péter külügyminiszter

Sportolók

Fábián László olimpiai bajnok kajakozó
Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízipólózó
Kánásy Gyula Európa-bajnok vízipólózó
Kehrling Béla világbajnok asztaliteniszező
Konrád Ferenc olimpiai bajnok vízipólózó
Konrád János olimpiai bajnok vízipólózó
Markovits Kálmán kétszeres olimpiai bajnok vízipólózó
Sasics Szvetiszláv világbajnok öttusázó
Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
Tarics Sándor olimpiai bajnok vízipólózó
Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok öttusázó

Színház- és filmművészeti szakemberek

Bélai István (rajz)filmrendező, forgatókönyvíró, hangmérnök
Götz Béla rendező, díszlettervező
Korompai Márton rendező
Lengyel Anna dramaturg
Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas rendező
Radványi Zoltán rendező
Szőnyi G. Sándor rendező, kétszeres Érdemes Művész
Wiedermann Károly rendező

Színművészek

Cserháti Katalin
Götz Anna
Grill Lola szavalóművész
Juhász György
Kisgyörgy Enikő bábművész
Kőmíves Sándor Jászai-díjas
Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas
Mészáros Károly
Mihály Mariann
Oravecz Edit
Reviczky Gábor Kossuth-díjas, Jászai-díjas és Ajtay Andor-díjas
Sinkovits Imre Kossuth-díjas
Sinkó László Kossuth-díjas

Tudósok

Alföldi András archeológus, ókortörténész, numizmatikus
Bognár Géza kétszeres Kossuth-díjas mérnök
Hirt Géza az Országos Egészségügyi Intézet igazgatója
Jancsetz Antal az MNB igazgatója
Nagy Lajos az aquincumi ásatás vezetője, a Főv.-i Régészeti Int. alapítója
Peschka Vilmos jogász, az MTA tagja
Simonyi Károly Kossuth-díjas atomfizikus
Szakál Pál Kossuth-díjas vegyészmérnök
Szécsy Károly Kossuth-díjas mérnök, az MTA tagja
Vargyas Lajos Széchenyi-díjas népzenekutató, az MTA tagja
Vertse Albert a Madártani Intézet igazgatója
Vitéz András az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója
Persányi Miklós állatkertész, a Főv.-i Állat és Növénykert főigazgatója

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

Ágoston István a Magyar Rádió munkatársa
Bognár Mónika a Magyar Rádió munkatársa
Bruckner Gábor újságíró
Del Medico Imre közíró
Kalmár György az MTV műsorvezető-riportere, Rózsa F.-díjas újságíró
Kassai B. (Bulla) Károly az MTV főmunkatársa, műsorvezető-szerkesztő
Kádasi Csaba az MTV riportere
Halász Gyula a Magyar Rádió rendezője
Kiskalmár Éva az MTV bemondója
Meixner Mihály a Magyar Rádió zenei osztályvezetője
Papp Endre az MTV Belpolitikai Főszerkesztősége vezető szerkesztője
Peterdi Pál író, újságíró, kritikus, televíziós műsorvezető
Szarvas László a TV2 műsorvezetője
Szádvári Gabriella az MTV bemondója
Vészi János az MTV műsorvezetője

Zeneművészek

Bontovics Kati énekesnő
Csoóri Sándor Liszt Ferenc-díjas zenész
Földes Andor zongoraművész
Fridl Frigyes az Operaház karmestere
Fülöp Attila operaénekes, a Francia Akadémia nagydíjasa
Fülöp Zsuzsa operaénekes
Horváth Ágota operaénekes
Horváth Eszter operaénekes
Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas operaénekes
Komor Vimos Kossuth-díjas karnagy
Koncz Tamás az Operaház karmestere
Kovács Felícia jazzénekesnő
Körmendi Vilmos zeneszerző
Kecskés András lantművész
Rajk (Kerek) Judit operaénekes
Stark Tibor zeneszerző
Szerényi Béla népzenész, tekerőlant-művész