A színház az emberi lélek műhelye – Latinovits Zoltán

Nem is kezdődhet szebben a tavasz, mint az Óbudai Kulturális Központban rendezett Gombár-esttel, melynek kollégáink mellett tanárjelöltjeink is részesei lehettek. Most először nem egy osztály kapta feladatul az est megszervezését, hanem a gimnázium felsőbb éves diákjai közül többen önként vállalták, hogy segítsék Neubauer Babett tanárnő és Simon Péter tanár úr munkáját. Az est házigazdái Szilágyi Emma és Gelencsér Máté voltak. A zsűri díszvendége és egyben elnöke Balázs Ágnes színművésznő, írónő volt. A zsűriben foglalt helyet Kis Róbert igazgató úr, Tamásné Hantos Gabriella igazgatóhelyettes asszony és Koncz Levente igazgatóhelyettes úr, Feketéné Kovács Anikó és Molnárné Vámos Katalin magyartanárok, Frajna Mirella magyar-német szakos tanárnő, Svarczné Micheller Erzsébet rajz- és vizuális kultúra, médiaismeret szakos tanárnő, Szekula Flóra, a diákönkormányzat elnöke és Kaszap Álmos Máté, az előző tanév Gombár-bemutatójának legjobb férfi főszereplője. Az est során a zsűri munkáját Király Boglárka és Gradsack Márk segítette, míg a technikát az Árpád Média Önképző Kör tagjai biztosították. A próbafolyamatokból szerkesztett werkfilmet László Bendegúznak köszönhettük.

Az előadássorozat a 7.a osztály bemutatójával indult, mely egy kultikus történet keretében kalauzolta el a nagyérdeműt Catsvilleből indulva, Pokión át a kémek izgalmas világába. A diákok Nepp József és Ternovszky Béla ikonikus Macskafogó című alkotását állították színpadra Kovácsik Antal tanár úr támogatásával, Csányi Levente rendezésében. A tanár úr arra törekedett, hogy az emlékezetes szereplődinamikákat úgy mutassák meg a darabban, hogy azokban a szereplők is örömüket leljék, így adva új színt a már ismert jelenetekhez. Az animációs bűnügyi filmjáték adaptációja meg is hozta a sikert: a zsűrielnök kiemelte a biztos szövegtudást és a különleges jeleneteket, így a négy gengszterpatkány – Ember Nóra Gyöngyi, Kozma Franciska Borbála, Petrov Kata és Rádli Júlia – a legjobb csoportos jelenet díját vehette át. Kiemelkedő alakítást nyújtott Erdélyi Bátor Csongor (Maxi Pocak), Arányi Attila (Néró von Schwartz), Fejes Janka (Tájfel) és Pálinszki Aliz (Safranek), míg a legjobb női mellékszereplő Ember Nóra Gyöngyi lett Buddy megformálásáért.

Simon Péter tanár úr rendezése mindig valamilyen meglepetést tartogat számunkra. Őt az az elgondolás vezette, hogy milyen érdekes volna egy előadás hangzó szöveg nélkül, hátha a mozgással és a zenével el lehet mesélni valamilyen archaikus történetet – az aranykort, a gonosz eljöttét, a veszteséget, a hősöket, akik útnak indulnak visszaszerezni azt, ami értékes a közösségnek, hogy visszaállhasson a világ rendje. Így született meg a 7.b-sek játékával ez a kísérletnek tekinthető előadás, mely a Klip címet viselte. A zenei válogatás – Korda György, Budapest Bár, Bohemian Betyars, Szörényi, Kispál, Honeybeast, Bagossy, Kistehén és mások – jól illeszkedett a metaforikus történethez, de a történetmesélés Li Tanran és Molnár Bálint zenei betétjével kezdődött, akiknek játékát oklevéllel köszönte meg a szakmai zsűri. Ez az osztály kapta a legtökéletesebb kellék oklevelét – a diákok egy hatalmas macit kerestek útjuk során. Kiemelkedő alakítást nyújtott Gajdó Noel (epekedő hős), Li Tanran (altruista hős), Sipőcz Krisztina (szerelmes), az eltévedő hősnő, Hegedűs Hanna Sára és a türelmetlen barát, Madas Gergő Barnabás, valamint Földes Marcell és Sipos Máté a gonosz és a játékos megformálásáért. A kiemelkedő mozgásszínházi produkció díját a 7.b osztály kapta. A legjobb dramaturgnak járó oklevelet a darab rendezője, Simon Péter vehette át.

Egy pályaudvaron mindig történik valami. Vonatok jönnek és mennek. Emberek keresik a jegypénztárt, az induló vonatot, a találkozási pontot. A tömegben könnyű elveszni, néha szinte láthatatlanná válni. Sokan veszik körül az embert, aki ennek ellenére lehet magányos és elveszett. A 7. c osztály Trainstation című előadása azoknak szólt, akik szeretik az elveszős, a keresős, a szerelmes, a találkozós, a bandázós, a vitatkozós, az üldözős történeteket. A színdarabot az osztállyal közösen ötletelve Németh Réka tanárnő támogatásával írta és rendezte Neubauer Babett. Az élőzenei játékot mindig siker koronázza, a gitáros duó, Jónás Teó és Neubrandt Csaba oklevelet vehetett át játékáért. Kiemelkedő alakításáért szintén oklevelet vehetett át Szász Natália (Viktória, az üzletasszony), Szilágyi Boglárka (megcsalt nő), Patonai Kristóf (hangosbemondó). Ez az osztály kapta a legszebb plakát és táncjelenet díját, de oklevelet érdemeltek az öregasszonyok is, azaz Fórizs Viktória, Németh Róza, Tóth Flóra.  Neubauer Babett tanárnő pedig a legjobb szövegkönyvért kapott oklevelet.

A színházi estet a 9.d-sek játéka, a Varázsfuvola-hadművelet zárta. Móczárné Köves Eszter tanárnő, ki a legjobb rendezésért járó díjat vehette át a Gombár-ünnep végén, ismét egy Tasnádi-darabot választott. Mindenki vágyik az idő szövevényének megértésére és felbontására. Az idő elrepül, megfakult képek, emlékek maradnak csupán minden átélt élményről. Vagy talán éppen ellenkezőleg, az idő megragadható, a tér átívelhető? Nem kell hozzá más, csupán zene, szerelem, varázslat, jóbarátok. Mozart híres operájának, A varázsfuvolának, bemutatója 1791-ben volt Bécsben. Ki gondolná, hogy a véletlen milyen veszélybe sodorhatja egy zenemű születését? Ebben a fordulatos kalandjátékban kiemelkedő alakítást nyújtott Regőczi-Süle Lilla (Mária Ludovika császárné), Dóczy Pál (Schikaneder), Nagy Benedek (Gotthardi), Mihók Emma (Kempelen famulusa), Szilágyi Gergely (Benedict, hőstenor). Ebben a darabban emlékezetes tanári alakítást is láthattunk, maga az osztályfőnök, Móczárné Köves Eszter által. Barta Zsófia csodálatos meghívót tervezett, az osztály pedig a legkomplexebb csoportos jelenet díját kapta az elterelő hadműveletért. A legjobb férfi mellékszereplő is ebből az osztályból került ki, oklevelet érdemelt Fleming Dávid Kempelen Farkas megformálásáért. A legjobb női főszereplő megosztott díját Kis Alina és Kroknay Róza (Hanna 1. és 2.), míg a legjobb férfi főszereplő oklevelét Mozart életre keltéséért Kramarik András vehette át.

Balázs Ágnes színművésznő az értékelésében hangsúlyozta az alkotófolyamat közösségformáló erejét. Utalt az emlékezetes alakításokra, a rendező magyartanárok évről évre történő megújulására, kreatív ötleteire. Platón szavait idézte, mi szerint többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt. Amiről a Gombár szól, már a próbafolyamat alatt megtörtént. Kiderült, ki mire képes, mire képes együtt egy csapat a közös cél érdekében. Nem születhet előadás, ha nem tanulunk meg másokra figyelni, koncentrálni. Ezen a csodálatos színházi ünnepen mindenki megmutathatta tehetségét és a meglepetés sem maradt el. Izgalmas, kreatív előadásokat láthattunk.