Óbudai Árpád Gimnázium Óbudai Árpád Gimnázium
2023. április 5-én került sor az Óbudai Árpád Gimnázium pályaorientációs és tudománynépszerűsítő programjára, az Árpád Napra. A program megvalósulását előadók „közvetítésével” az MTA Alumni Program is hathatósan támogatta.
Az Árpád Napok évente megrendezésre kerülő, rendszerint kétnapos program, amelyet a diákönkormányzat patronáló tanárának koordinációja mellett diákok szerveznek és bonyolítanak le. A rendezvény jelenleg nehéz időszakát éli, mivel a Covid-járvány, valamint az iskolaépületben zajló, elhúzódó építkezés miatt 2019-ben tudtuk utoljára offline, személyes formában megtartani – a helyhiány miatt 2023-ban is csak online formában, egyetlen napba sűrítve kerülhetett sor erre a sok árpádos diák által várt rendezvényre.
Az Árpád Napon a diákok három idősávban vehettek részt a meghívott előadóink által tartott, de általuk választott programokon, műhelyeken az online térben. A rendezvény célja ez alkalommal is sokrétű volt: a pályaorientáció, az ismeretterjesztés, a tudománynépszerűsítés – mindez izgalmas kutatási területeken dolgozó, érdekes feladatokat végző előadók segítségével történt. A programokra szabad döntés alapján, egyéni érdeklődésüket követve, online regisztrációt követően csatlakozhattak a diákok.
Az eseményen mintegy hétszáz diák és hetven tanár vett részt, a délelőtt folyamán összesen 43 előadást tartottak az előadók. Közülük négyen az MTA Alumni program támogatásával érkeztek meg – ha virtuális módon is – az Árpád Gimnáziumba.
Dr. Kiss Rita, az MTA doktora és a BME tanszékvezető egyetemi tanára, nem mellesleg pedig árpádos öregdiák Biomechanika – Orvos és mérnök együttgondolkodása címmel tartott előadást az érdeklődőknek. Az árpádos diákok közül számosan tanulnak tovább műszaki pályán, így a Budapesti Műszaki Egyetemen is, így szép számú érdeklődő vett részt a programon, amelyen nem pusztán e pálya, hanem a felsőoktatás világába is bepillantást nyerhettek az érdeklődők. A résztvevők megismerhették a biomechanika alapjait úgy elméleti, mint gyakorlati oldalról. Különösen hasznos volt, ahogy tapasztalatot szerezhettek arról, hogy orvosok és mérnökök, e két látszólag egymástól távol álló tudományterület képviselői hogyan szövetkezhetnek ortopédiai, neurológiai elváltozások kezelési módjainak megoldását keresve.
Dr. Z. Karvalics László, habilitált egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa két előadást is tartott a délelőtt folyamán. A hallgatóságot is bevonó-megmozgató alkalmak közül az első a Felejtsd el a Terminátort! A mesterséges intelligencia valódi arca címet kapta. Vajon melyek lesznek azok a szakmák, amelyekben az ember helyét a mesterséges intelligencia veszi át a következő években? Létezik-e öntudatra ébredő gép? Z. Karvalics László első előadásában azt fejtette ki élményszerűen, hogy hogyan hat és vélhetően hogyan fog hatni hétköznapi életünkre az egyre növekvő tendenciában megfigyelhető automatizáció, digitalizáció, a mesterséges intelligencia elterjedése. A második, A csodálatos pókember könyvkultúra – meddig gyönyörködhetünk még benne? címet viselő előadás azt a kérdést engedte közel a hallgatósághoz, hogy vajon valóban elérkezhet-e a klasszikus könyvkultúra, a Gutenberg-galaxis vége, s átveheti-e a nyomtatott könyv szerepét véglgegesen a képernyő, a digitális tartalmak, az elektronikus könyvek világa. Vajon a könyv mint tárgy is képes-e maradandó értéket közvetíteni? Miért fontos számunkra a könyvkultúra ismerete műveltségünkben?
Dr. Janky Béla szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa AI: Adattudománytól Idegtudományig címmel tartott előadást a 10–12. évfolyam diákjainak. Dr. Janky Béla előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a mesterséges intelligencia látványos sikerei sok pályaválasztót vonzanak az informatika irányába, miközben ez csak egy a sikeres AI-fejlesztésekben használt szakterületek közül. Az előadás arra is rávilágított, hogy hányféle szakterület képviselői dolgoznak együtt azért, hogy egy intelligens robot felépüljön és működhessen: matematikusok, közgazdászok, biológusok, fizikusok, nyelvészek és filozófusok összehangolt munkájára van szükség a sikerhez.
Prof. Dr. Somorjai Endre fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Atommagkutató Intézetének professor emeritusa A csillagok élete és halála címmel tartott előadást: a csillagokról beszélt a hallgatóságnak, de nem a csillagász, hanem az atomfizikus szemével. Előadásában a csillagok életútját követte végig születésüktől életük végéig, figyelmet fordítva a belsejükben lezajló fizikai, magfizikai folyamatokra. Arra tett kísérletet, hogy bemutassa, milyen kihívásokkal szembesül a fizikus, amikor megpróbálja kísérleti úton követni, leírni a csillagok magjában lejátszódó folyamatokat.
Dr. Kereszturi Ákos bolygókutató, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa ugyancsak a csillagok világába kalauzolta a hallgatóságot, miközben bemutatta az érdeklődők számára szűkebb kutatási területét, amelyen a bolygók fejlődésének megértését, a következő űrszondák tervezését, és általában a Földön kívüli élet keresését tűzte ki céljául. Előadása számos érdeklődőt ismeretetett meg a bolygókutatás világával – ő maga pedig így vallott munkájáról, feladatairól: „Kutatásaim során a műszerek tesztelése és a bolygófelszíni folyamatok megértése érdekében esetenként sivatagokba vagy a sarkvidékre is eljutok, ahol extrém viszonyok között tanulmányozok felszínformákat, esetleg az ott jellemző élőlények alkalmazkodását. A laborban meteoritokat elemzek kollégáimmal, és külföldi munkatársakkal a következő űrszondák tervezésén, egyes műszerek elkészítésén, és leszállóhelyek kijelölésén dolgozom. Változatos, élvezetes a munkám, a kissé szokatlan témakörökkel bárki más is foglalkozhat, ha elég kitartó és alkalmazkodik a hazai körülményekhez. Az eladás rövid áttekintést ad arról, milyen problémákkal és feladatokkal találkozom nap mint nap.”
Köszönet az MTA Alumni Programnak, hogy ismét érdekes, értékes előadásokkal gazdagították az Árpád Napok programját!