Friedrich Schiller tragédiáiban az egyén és a világ kerül szembe egymással. Ez azt jelenti, hogy az akaratában, lelkében szabad ember szembesül a politikai, társadalmi és történelmi valósággal. Schiller szerint az ember életének értelmét az eszmékért folytatott küzdelem adja, melyekért a hős képes életét is feláldozni. Nincs ez másképp az 1787-ben készült Don Carlos c. drámában sem, melyet októberben mutatott be a Radnóti Színház Nagy Péter István rendezésében. A mű cselekménye rendkívül összetett, a főszereplő tragédiája kettős. II. Fülöp király és az infáns, Carlos személyes konfliktusát az udvar különféle intrikákkal tovább mélyíti, s végül az egyre élesedő politikai helyzet (németalföldi szabadságharc és inkvizíció) halálba küldi Posát és Carlost. „Szembekerül egymással király és alattvaló, férj és feleség, apa és fia” – olvashatjuk a színház összefoglalójában. Ezt a bonyolult kapcsolati hálót vizsgálták meg a 11.d-sek az ún. többlépcsős program keretében Mlynarik Júlia és Szendrey Gitta drámainstruktorok segítségével.
Az előkészítő foglalkozáson a diákok anélkül, hogy a mű cselekményét megtudták volna, megismerkedtek a történelmi idővel, térrel és személyekkel. Bele kellett helyezkedniük a 16. sz. korába, ki kellett találniuk saját személyüket, s bemutatni, ki milyen szerepet vállalna Fülöp király udvarában. Majd egy rövid párbeszéd meghallgatása után képek segítségével fel kellett vázolniuk II. Fülöp és Don Carlos kapcsolati hálóját. S hogy sikerült-e? Az a foglalkozást követő esti színházi előadásból derült ki 🙂 A szokatlan rendezői megoldások, izgalmas párbeszédek, a mesteri színészi játék megtette hatását: katartikus élménnyel és magunkban sok-sok kérdéssel távoztunk. A feldolgozó foglalkozásra az előadás után néhány nappal került sor, amikor már elmélyültek az ismeretek. Ezen szó esett Carlos szerelmi tragédiájáról és egyben felnőtté válásáról, az eszméiért bármire képes Posa márkiról, az asszonyokról, akiket kénye kedve szerint bábként mozgat a hatalom. És persze beszéltünk a machiavellista Fülöpről, akinek birodalma a szeme láttára omlik össze, s a történet végére az ember – apa, férj és király – végérvényesen magányossá válik.
A fotókat Fülöp Katalin tanárnő készítette, míg az előadás fényképe és a címke fotó a Radnóti Színház weboldaláról származik.