Költészet napi kortárs költészet

A költészet napján a Bajor Gizi Színészmúzeum múzeumpedagógusa, Szebényi Ágnes kortárs költőkkel való beszélgetésre invitálta az Árpád Gimnázium magyar faktosait és Fülöp Katalin tanárnőt.  A diákok Erdős Virággal és Kiss Judit Ágnessel találkoztak, akik költészetről, az írás nehézségeiről, a versek megszületéséről és szabadságáról vallottak.  Míg Erdős Virágnak József Attila és Lengyel Péter voltak a példaképei, addig Kiss Judit Ágnes pályáját szintén a nagy előd József Attila és Várady Szabolcs egyengette. A versírás milyenségére – Nehéz? Hogy kell írni? –  mindketten azt felelték: “Nem tudom.” Erdős Virág nehezebben megnyíló, zárkózottabb, alapvetően introveltált alkat, mégis a költészet nagyon fontos kifejező eszköz számára. Versei szinte azonnal reagálnak a körülöttünk zajló eseményekre, melyekben sokszor újrarajzolja a hazafiság fogalmát. Megtudtuk, hogy az írás mellett önzetlenül segít a rászorulóknak, így volt ez az Abaújkéren mélyszegénységben élő gyerekekkel is.

Kiss Judit Ágnes a Szó c. műve kapcsán elmondta, hogy számára az az igazi öröm, ha az alkotás szinte magától megszületik. Kirchhof Gréti szavalata a szerzőt is lenyűgözte, megérintette, hiszen a Szó az a vers, ami megírta önmagát. Persze nagy színész elődöket is megidéztünk, Gobbi Hilda egy Weöres Sándor verset, míg Sinkovits Imre Ady A hőkölés népe c. művét mondta el felvételről. Amellett, hogy a költők szívesen olvasták fel műveiket, a diákok is megosztották a náluk lévő kortársakat a hallgatósággal. Így Boda Dorka Magyar-Nagy Mariann Szétcsúszva és összerakva novellájából idézett, Ambrus Andris Vörös István Testi kérdés Babits-parafrázisát vette elő. A beszélgetés során a diákok olyan kérdéseket tettek fel a költőknek, amelyek nyitottságukról, tájékozottságukról és a művészetek iránti fogékonyságukról árulkodott. Izgalmas volt köztük és velük lenni, szép volt ez az április 11. 🙂