Magyar nyelv és irodalom
a hat évfolyamos gimnáziumi képzéshez
Helyesírás, nyelvhelyesség
A tanulótól elvárjuk, hogy:
szókincse korának megfelelő, igényes legyen, ez terjedjen ki a szólások és közmondások ismeretére is,
közepes nehézségű szöveg helyesírásában hozzávetőlegesen 50 %-os teljesítményt érjen el,
képes legyen írásban és szóban világosan fogalmazni, megnyilatkozásaiban a szavakat értelmes mondatokká fűzni, kövesse a legfontosabb helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat.
Az alábbi nyelvhelyességi hibákat tekintjük különösen súlyosnak:
a mondatok szerkesztetlensége,
a szöveg egységeinek jelöletlensége,
az ikes igék helytelen használata,
képzavar,
szóismétlés,
zavaros mondatszerkesztés,
“suksükölés”,
egyeztetési hibák,
az igeragozás pontatlansága.
Szövegértés és szövegalkotás
A tanuló
tudjon értelmezni korának megfelelő, átlagos nehézségű szöveget,
legyen képes a szöveggel kapcsolatos kérdések többségére válaszolni,
legyen képes szöveget alkotni megadott szempontok szerint:
pédául levél, napló stb. szerkesztése,
szöveg elkezdése és befejezése,
címadás meglévő szöveghez,
a szöveg mondatainak helyes sorrendbe állítása,
szövegszűkítés, szövegtágítás.
Nyelvtani ismeretek
A hatodikos tanuló
ismerje fel a szófajokat (az igét és a névmást alsó tagozatos szinten),
ismerje fel a legfontosabb mondatrészeket (alsó tagozatos szinten).
Irodalmi ismeretek
A tanuló
ismerje a vers és a próza különbségét, tudja elemezni azokat,
ismerje a legfontosabb költői képeket (metafora, megszemélyesítés, hasonlat, alliteráció, szinesztézia) és alakzatokat (ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, párhuzam, halmozás),
fedezze fel a hangutánzó és hangulatfestő szavak, a hangok a szinonimák stb. stilisztikai szerepét,
különítse el a nominális és verbális stílust,
ismerje a ritmus, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselés, a rím alapfogalmait,
ismerje fel az alapvető műnemeket és műfajokat,
legyen képes az idő-, tér- és eseményszerkezet követésére,
rendelkezzen biztos szövegértési képességgel az irodalmi művekre vonatkozóan.