Tíz évvel ezelőtt felkerestem az önkormányzat környezetvédelmi osztályát azzal a kéréssel, hogy dolgozni szeretnénk a kerület valamelyik védett területén. Azt a javaslatot kaptam, hogy vegyük fel a kapcsolatot a kiválóan működő Aquincum-Mocsáros Egyesülettel. Ez meg is történt, és azóta minden tavasszal és ősszel egy-egy szombati napon megpróbáljuk kitakarítani a jobb sorsra érdemes területet.
A létszám változó, de volt már úgy, hogy nyolcvan diák szedte egyszerre a szemetet. Nagyon szeretjük és tiszteljük az egyesület tagjait, és nem csak azért, mert a szeméthegyek összegyűjtése után mindig édes a jutalom: a „terülj, terülj asztalkám!”, amivel megvendégelnek bennünket.
A kezdeti időkben Krisztán Csaba és Kövesdi Gábor csapata komoly harcokat folytattak a területért, ott voltunk a vitadélutánon, ahol a fiúk felszólaltak a tarajos gőték és társaik védelmében. Készült már tanulói kiselőadás is a Mocsáros-dűlőről a Kitaibel Pál Verseny országos döntőjére. A békásmegyeri ökohéten tablókat készítettünk a területről, hogy felhívjuk a figyelmet a védendő értékekre.
Nagyon szeretnénk, ha végre-valahára valami szép és megnyugtató történne a Mocsárossal. Addig is készen állunk továbbra is takarítgatni.
Sziliné Dienes Irén
Az írást a Tíz év könyve – képek az Árpád Gimnázium életéből (2002-2012) című kiadványból vettük át.