“Miért olvassunk hagyományt? Hogy megértsük a mát!” – beszélgetés Péterfy Gergellyel

Péterfy Gergely regényét, a Kitömött barbárt 2015-ben Aegon Művészeti Díjjal  jutalmazták. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően – Holtai Bence magyar szakos tanárjelölt szólította meg az írót egy kávéház teraszán – az irodalmat szerető diákok, szülők, köztük egy Kazinczy is 🙂 és tanárok egy izgalmas beszélgetés részesei lehettek péntek délután. Milyen valójában egy élő író, aki zöld tintával dedikál és többször hivatkozik (talán nem véletlenül) Kosztolányira? A bevezetőben megtudtuk, hogy kulturális szempontból fontos számára a közösségi média, és sosem mutatkozik be íróként. “Mert az egy folyamatos melléknévi igenév. S vajon azonos vagyok-e azzal a nyelvi jellel, hogy író?” Arra a kérdésre, hogy a Kitömött barbár történelmi vagy szépirodalmi regény-e inkább, azt felelte, hogy ez inkább esztétikai kérdés. “Csikicsukit játszom ezzel.” Szó esett a nyelvezetről, stílusról: “Ez egy régi történet, amit a ma nyelvén mesélek el”- ezért nem archaizál. Az egyik diák szerint olyan a mű, mint egy doboz bonbon, ki lehet kapkodni belőle izgalmas részeket, hiszen igen gazdag motívumháló jellemzi. Péterfy véletlenül talált rá a történetre, még egyetemistaként Kazinczy leveleit olvasva találkozott Angelo Solimannal. “Hát ilyen történetet! A pofám leszakad! Ki az a Kazinczy? Ki az a Soliman?” Kutatni kezdett, doktori disszertációt írt belőle, majd megszületett a regény, melynek narrátora Török Sophie, Kazinczy özvegye lett. Mennyire női a narrátor? Sophie többször adja át a szót Ferencnek, de az érzelmi túlfűtöttség, motiváltság érződik az asszony szavain. A szerző az önreflektív nyelvi játékkal, narrációval szakítani akart, szándéka az volt, hogy az olvasó azonosulni tudjon vele (Sophie-val). Hogy választotta ki az elbeszélőt Péterfy? “Castingra hívtam a szereplőket. Megírtam nekik 3-4 oldalt. Aztán nem állt nekik jól a szöveg, nem voltak elég mélyek. Végül Sophie-t fölvettük a szerepre.” A visszatérő motívumok által a regény többféleképpen is értelmezhető: a felszíni szerelmi szál mellett ott van a 18. sz. felvilágosodásának eszmerendszere, a szabadkőművesek világa, de értelmezhető a test filozófiája felől is. Hogy miért népszerű Péterfy Gergely regénye? Mert a magyar értelmiséget érdekli mindaz, ami benne van: kelet és nyugat szembenállása, az előítélet, a liberalizmus, Európa sorsa. Egy régi történetben a ma problémái vannak jelen. A jó hangulatú beszélgetést az író a regényből vett egyik részlettel zárta: Ferenc és Angelo első találkozását olvasta fel a közönségnek, melyben részletes leírást kapunk az érzékek – tapintás, szaglás – működéséről.