Rendhagyó népismeretóra

A tanév második hon-és népismeretóráján osztálytársunk nagymamája, Geiszelhardt Istvánné, Ági néni látogatott el hozzánk Vörösvárról. A német nemzetiségi tagozat elvárásaihoz híven a svábok életmódjáról, szokásairól, magyarországi helyzetéről mesélt nekünk. A rengeteg érdekes témán belül csoportunkat a ruházat, a házasság és esküvő, az iskola, a betelepülés és kitelepítés és az étkezés kérdése érdekelte a legjobban. Talán az utóbbi tükrözi legjobban a svábok mértéktartó, rendszeres életmódját. Hiszen azt is szigorúan betartották, melyik nap milyen étel kerüljön az asztalra. Az illő öltözet hétköznapokon és ünnepnapokon lényegesen különböző volt. Hiába mondják, hogy nem a ruha teszi az embert, ruhadarabjaik, ékszereik sokat elárultak vagyoni helyzetükről. Egy esküvőhöz pedig elengedhetetlen hagyományok, szokások kapcsolódtak: tányértörés, a menyasszony cipőjének ellopása, menyasszonyrablás, a vőlegény vizes törölközővel való hátba csapkodása, tánc, finom ételek, vidámság, emellett, ha két faluból házasodtak, két esküvő is. Otthon általában svábul, az iskolában magyarul beszéltek – persze ez lakóhelytől is függött -, szüleik palatáblán tanultak meg írni, a gondosan elkészített házi feladatot pedig óvatosan vitték el az iskoláig, nehogy letöröljék róla.

Jó volt hallgatni a személyes történeteket és érdekességeket megtudni a svábok életéről, rájönni, milyen jó, hogy vannak, akik még őrzik ezeket. A legnagyobb élményt viszont mégis az jelentette, hogy ehhez, a számunkra távolinak tűnő életmódhoz, értékrendhez hirtelen közel kerültünk a mesélés és a beszélgetés kapcsán.

Mlynarik Júlia 11.d