Tavaszváró előadások az ÓKK-ban

Ebben a hideg márciusban valamennyiünk számára igazi felüdülés volt az idei Gombár-est, melynek fő szervezője a 8.c osztály, koordinátorai Neubauer Babett tanárnő, valamint Simon Péter tanár úr voltak. Mindig izgalommal teli ez az időszak, a darabválasztás, a próbafolyamat, díszlet és jelmezek kitalálása, elkészítése és végül a produkció bemutatása. Most sem volt ez másként, hiszen volt olyan tanuló, aki az előadás előtt egy nappal betegedett meg, így egy gyors szereptanulás után ügyesen helyt állt a kocsma népének egyik tagja a 7.b osztályban. Az Árpád Média csapata már a próbákon bepillantást nyert a darabok alakulásába, s a fotók, videók, rövid interjúk egészéből állt össze a werkfilm, melyet Fejes Csaba készített.

Az est műsorközlő házigazdái Koltay-Szabó Lili és Bank Márton voltak, míg a szakmai értékelést Balázs Ágnes színművésznő és drámatanár, a zsűri elnökétől hallhattuk. Munkáját segítette és a zsűriben foglalt helyet Kis Róbert igazgató úr, Koncz Levente igazgatóhelyettes, Molnárné Vámos Katalin magyartanár, Frajna Mirella magyar- és némettanár, Svarczné Micheller Erzsébet rajz- és vizuális kultúra, médiatanár, Kovács Kitti a Diáktanács elnöke, s a tavalyi előadások legjobb női főszereplői: Király Boglárka és Szebenyi-Brindza Boglárka. Balázs Ágnes kiemelte, hogy az árpádos rendező- (magyar)tanárok egyre határozottabb kézzel vezetik a rájuk bízott osztályokat, bátrabban választanak darabot. Ez egyáltalán nem könnyű, hiszen olyan szövegre van szükség, ami megfelel a diákok életkorának és sokszereplős alkotás is. Ezért a magyartanár keres, válogat, átír és megír. Így tett Neubauer Babett tanárnő, aki rendezőtanárként három elismerő oklevelet is kapott. Elnyerte az eredeti szövegkönyv, legjobb rendezői gondolat díját, s mivel a 7.c-sek játéka élete első produkciója volt, ezért is dicséretet érdemelt.

A 7.a osztály Feketéné Kovács Anikó tanárnő rendezésében Arany János A walesi bárdok c. balladájának paródiáját vitte színre, melynek címe Arany bárdok volt. A derűs átirat igazi örömjáték volt a diákok számára. A verses szöveget biztos tudással adták elő, melyet remekül kiegészítettek a csoportos jelenetek. Így a zsűri oklevéllel jutalmazta az előadás nyitótáncát, de kiadták a legjobb hamis kórus-díját is. Kiemelkedő alakítást nyújtott Vasali Dénes (írnoktanonc) Szabó-Kövesdi Gergő (Montgomery), Busi Patrik (Fődalnok). Csurgay Bálint Edward királyként való bevonulása, majd vágyódása a finom falatok után – „de a szakács is odaégett” – végül pedig a megőrülése parádésra sikeredett, így a dicsérő szavak és az oklevél sem maradt el. A zsűri kiemelte Montgomeryné, Reimholcz Emma alakítását is, akit a legjobb női mellékszereplőnek járó oklevéllel jutalmaztak. Az előadás nem nélkülözte a zenei betéteket sem, melyeknek alapja a középkor hangulatát idéző Carmina Burana volt. Ezt erősítette a díszlet is, melynek megálmodója Izsa Bernadett, tavaly végzett diáklány volt. A produkció méltán nyerte el a legszebb plakát és jelmez díját is.

Gál Eszter fiatal matematika szakos tanárnő, néhány évvel ezelőtt kisdiákként maga is aktív részese volt a Gombár-bemutatónak. Az osztályuk Petőfi Sándor A helység kalapácsa c. vígeposzát mutatta be, melyben a tanárnő Amazontermészetű Márta szerepét játszotta. Ezért nagy érdeklődéssel várta az újabb 7.b előadását, melynek rendezője, Fülöp Katalin az osztályra formálta Petőfi klasszikusát. Így jutott szerephez Füttyös Boldi és prímás uram, azaz Pásztor Előd is, aki a legjobb élőzenéért járó oklevelet vehette át. Elmondható, hogy egy matematika tagozatos osztály számára igazi kihívást jelent a színpadi jelenlét, ám a diákok igyekeztek helytállni, így kiemelkedő alakítást nyújtott Sipos Bianka Amazontermészetű Márta szerepében, míg Uzonyi Vilmos a Kántor, Kaiser Patrik Széles tenyerű Fejenagy, Laukó Zalán pedig a bíró megformálásáért vehetett át oklevelet. A legszebb díszlet és a legötletesebb meghívó is a 7.b-seket dicséri.

A Képtelenség c. krimi írója a rendezőtanár, Neubauer Babett tanárnő volt. Ő egyben az osztályfőnöke is a 7.c-nek, ezért az egész próbafolyamat és a bemutató különleges helyet foglal el a résztvevők szívében. A rendkívül kreatív előadást az izgalmas látvány – árnyjáték, animációs vetítés, keretbe zárt, megelevenedett festmények – tette még szerethetővé. A siker sem maradt el, hiszen a zsűri elnöke oklevéllel köszönte meg a látottakat. A nyugdíjas csoport – Ambrus Luca, Farkas Laura, Ujváry Mira, Baranyi István, Szebeni Dávid – „bezzeg a mi időnkben” megjegyzései is oklevelet érdemelt. Ez az előadás is bővelkedett remek, kiemelkedő alakításokban. A festmények közül az Amerikai gótika két szereplője, Király Eszter és Nagy Zalán kapott oklevelet. Bájos volt a szerelmespár évődése is, Dobricza Barnabás megadóan tűrte Gaál Eszter művészetek iránti vonzódását. A múzeumi alkalmazottak közül Gecser Lídia (Igazgatónő), Kerekes Csongor (teremőr) és Steinbacher Gabriella (takarítónő) alakítása volt felejthetetlen. A gyerekcsoport egyik tagja, Telek Andris, csak a dínókra lett volna kíváncsi. Igaz, azt nem talált a múzeumban, de oklevelet mégis kapott a zsűritől, csakúgy mint Soós Gergely.  A jól megválasztott zenei betétekkel teli darabot egy nagyszerű slusszpoén zárta.

Csányi Levente tanár úr egyik kedvenc filmadaptációját, az Indul a bakterházat álmodta színpadra a 9.d-sek számára. A remek témaválasztás átélhető szerepekkel igazi karakterjátékot eredményezett. A darabban az osztályfőnök, Hencz Eszter tanárnő is megmutatta magát, parádésat alakítva az Édesanya szerepében. Mellette oklevéllel jutalmazta a zsűri Csányi Levente tanár urat is, aki a legjobb forgatókönyv adaptációért járó díjat vehette át. Ez nem véletlen, hiszen a tanár úr remekül játszik az egyes szerepek megosztásával. A Regős Bendegúzt alakító fiúk – Garay Ádám Csaba, László Zsombor, Kolonics Bence – a fekete kalapot egymásnak átadva nyújtottak kiemelkedő alakítást. Az 1910-es évek tanyavilágában feltűnt a banya és a javasasszony is, akiket Kollmann-Zorger Hedvig és Horváth Adél játszott. Mindkét diáklány lubickolt a szerepében, amit oklevéllel jutalmazott a zsűri. Hunyadi Benedek örömapaként csillogtatta meg humorát és tánctudását. A legjobb színpadi jelentet Dóczy Nóra Klárától és Ormai Armandtól láthattuk. Meglehetősen viccesre sikeredett Sanyinak, a lónak a halála…szegény lókupec! Törkölyi Borbála banyaként lépett színre (Kollman-Zorger Hedviggel osztoztak a szerepen), alakítása annyira meggyőző volt, hogy ő is elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó oklevelet. Ebből az osztályból került ki a legjobb férfi mellékszereplő, aki Mező Richárd (Konc bácsi) lett, míg az est legjobb férfi főszereplőjének járó oklevelet Kaszap Álmos Máté vehette át Szabó bakter megformálásáért.

Az előadások technikai hátterét és a fotókat az Árpád Média teljes csapatának köszönhetjük.